Gyakran ismételt e-GN kérdések

• Kihez fordulhatok az Elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő további kérdéssel?

  Keresse bizalommal munkatársainkat az egn@nebih.gov.hu e-mail címen.

• Mikor várható a teljes funkcionalitással bíró Elektronikus Gazdálkodási Napló rendszer élesítése?

  Az Agrárminisztérium döntése alapján kerül majd ütemezésre.

• A rovarirtó komponenst tartalmazó csávázószerekkel csávázott magok vetését is be kell jelenteni, vagy csak a rovarirtó szerekkel végzett permetezéseket?

  A lehetőség meg van rá, de jelenleg az agrotechnikai műveleteket még nem kell kötelezően rögzíteni. Csak a növényvédelmi műveletet kell felvezetni, amely esetben az időpont a vetés ideje legyen.

• A Nébih felületén kezelésenként csak egy szert lehet felvinni, miközben gyakran előfordul, hogy többféle szer keverékét juttatják ki. Mi a teendő ebben az esetben a weboldalon és az API-ban történő rögzítés esetén?

  Szerkeverék esetén a komponenseket azonos dátummal kell felvinni két vagy több kezelésként.

• Felismeri az API a Nébih oldalán kézzel felvitt táblákat, ha a weboldalon az ügyfél a tábla egyedi azonosítója mezőbe a programban használt táblaszámot írja? És a növényeket felismeri a programban rögzített hasznosítási kódok alapján?

  Az interfészen lekérdezhetők a kézzel felvitt adatok. A táblasorszám a gazda saját adminisztrációs feladatait könnyítő, szabadon megadható azonosító.

• Egy gazdálkodó személyes tokenjét több Nébih API szolgáltatást igénybe vevő szoftver is felhasználhatja?

  Igen, de egy időben, egyszerre csak egy szoftver.

• Létezik még az e-Permet API?

  Nem, önállóan nem került bevezetésre. Az adatokat az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban kell megadni.

• Következő évi főnövényt hogyan lehet rögzíteni?

  Egy évben egy főnövényt kell megadni, azt, amelyik az EK kérelemben is főnövényként fog szerepelni. Tekintettel arra, hogy a betakarítással végződik egy növény életciklusa, az ezt követő műveleteket már a következő növény (főnövény) érdekében végzi el a gazda, tehát az a következő évi naplóba illik. Annál is inkább, mivel elképzelhető, hogy változik a táblaszerkezet és a következő évi főnövény már ebbe az új táblaszerkezetbe kerül.
  [Jelenleg még nem (az éles rendszerben), de a későbbiek folyamán már két napló lesz nyitva egyidejűleg. A kapott teszt tokenek meghatározzák a naplót (azaz az évet is). A teszt rendszerben nyitva van a két napló. A gazdálkodási év napló (kód) oszlopban a HEGN0000006 kód a 2022/2023-as évet jelöli. Míg a másik a korábbi 2021/2022-es évet. Ez utóbbi csak a teszteléshez van nyitva, hogy az esetleges örökítéseket lehessen tesztelni.]

• Hogy lehet rögzíteni egyszerre főnövényt és másodvetést (és esetleg következő évi főnövényt is)?

  Lehet rögzíteni a főnövényt és a másodvetést is egy naplóban, de célszerű lenne akkor amikor már az első műveletek rögzítése is esedékessé válik, azaz biztos lesz az, hogy az a hasznosítás lesz a táblán. 
  [Nem célszerű végleges státuszba tenni egy rekordot, amíg az adott művelet nincs valóban elvégezve. A jövőben a naplók júliustól lesznek nyitva. Tehát egy 2024. évi napló 2023. július 1-től lesz nyitva 2024.12.31-ig (mivel az állatállomány változások rögzítése vélhetően nem azonnal fog megtörténni, ezért a napló tölthetősége 2025.01.31-ig történő rögzítést fog lehetővé tenni.) Azaz a 2024-es évi főnövényt – például egy 2023-ban elvetett őszi búzát, ami a 2024-es EK-ban fog szerepelni, mint főnövény – a 2024-es naplóba már ősszel fel lehet majd vezetni. Műveleteket nem lehet majd rögzíteni a napló intervallumán kívül.]

• A termőhely adatai egy adott gazdálkodási éven belül nem változhatnak, de évek között bizonyos mezők esetében lehetnek eltérések a gazdálkodási évek között, azonos tábla-azonosítóval rendelkező termőhelyek esetében (pl. földhasználati jog, terület típus, hely azonosítás típus, terület méret, poligon koordináták, termőhely jogosultság lista)?

  A kötelezettség vállalással érintett terület azonosítója és ültetvény esetén az ültetvény azonosítója azonosak, mivel az előbbi 5 éves ciklusra vonatkozik, a másik pedig állandó kultúra azonosítója. Minden egyéb változhat évről évre.

• A földhasználati-jog-kód esetében, ha a termőhely több kataszteri parcella (HRSZ) területét összefogja, és a különböző parcellákhoz más-más földhasználati jogcím tartozik, akkor egy listát kell átadni, vagy az ÁNYK-hoz hasonlóan egy „vegyes” kategóriába kell sorolni ezeket?

  A kódok közül válassza a „többféle földhasználat vegyesen” opciót.

• Az ősfeltöltéssel az EK rendszerből a támogatott területek fognak felkerülni az e-GN rendszerbe. A 2023-as évben ezeket az adatokat már lehet módosítani a tényleges helyzet szerint, vagy a 2023-as gazdálkodási évben még mindenképpen az EK rendszerben szereplő terület adatot és poligon koordinátákat kell használni?

  Az ősfeltöltés megvalósítása jelenleg tervezés alatt van.

• Ha az EK rendszerből a poligonok átkerülnek az e-GN rendszerbe, ezeket utólag le lehet kérdezni az API-n keresztül?

  Nem. Csak a gazda által elmentett, meglévőkkel összerendelt poligonok elérhetők az e-GN-ben.

• Miért kell az őszi vetésű főnövényeket már a következő évi Gazdálkodási Naplóban vezetni?

  A őszi vetésű növényeknek a következő évi GN-ben történő rögzítését nem jogszabály írja elő, hanem a logika diktálja ezt a struktúrát. 
  A támogatási év igazodik a naptári évhez, de – amennyiben a termelőnek őszi vetésű kultúrája van – a Kincstár valójában az előző évben elvetett növényre adja a támogatást. Tehát pl. a 2024 áprilisában benyújtott Egységes Kérelemben (EK) a 2023. évi őszi táblaszerkezet fog megjelenni. Ezért a 2024-es támogatási évre vonatkozó adatokat 2023.07.01-jétől 2025. január 31-ig lehetséges rögzíteni. 
  A következő évi napló megnyitása azért is fontos, hiszen ha változik a táblaszerkezet ősz előtt, akkor azt a már nyitott 2023-as naplóba kellene felvinni. Ha az őszi vetésű kultúrát a 2023-as naplóban vezetnék a gazdák, a 2024-es naplóba januárban újra fel kellene vinni ezeket a táblákat. Ez dupla munka a gazdálkodónak, ráadásul később minden naptári évben kettős táblaszerkezetet tartalmazna a napló.

• A napló vezetésére kötelezett elhunyta esetén mi a teendő?

  Az örökhagyó naplójában nem kell semmilyen változtatást végeznie az örökösnek, hiszen az örökhagyó nevében nem tud (nincs joga) belépni a naplóba.
  Az örökösnek a saját naplójában kell tovább vezetnie az örökhagyó területeit, amelyek a kötelezettség átadással hozzá kerülnek.
  Az örökös naplójába az örökhagyó elhunytát követően történt műveleteket kell felvezetni. Kivételt képez ez alól a 2023-as év ahol visszamenőleges rögzítésre is van lehetőség, hiszen a vezetési kötelezettség csak az EK betöltéskor vált elérhetővé teljes körűen. Bár lehetőség van a további években, így a 2024-es évi napló esetén is, hogy az örökös csak a jogerős hagyatéki végzés elkészülte után kezdi el rögzíteni az adatokat, mégis azt javasoljuk, hogy amint egyértelművé válik az örökös személye, vezesse a naplójában az örökhagyó területeit és a hozzájuk kapcsolódó műveleteket, tenyészet adatokat, mivel a tárgyévi napló vezetésére csak tárgyévet követő január 31-ig van lehetősége. A hagyatéki eljárás lezárultát követően kérjük az örököst, hogy az egn@nebih.gov.hu e-mail címre küldje el a hagyatéki végzést.

• Hogyan lehet rögzíteni az állattartóknál a keletkezett szervestrágyát, ha mélyalmos a tartási mód és nincs KÜJ száma az gazdálkodónak?

  Ebben az esetben nincs trágyatároló, csak azt kell feltüntetni a naplóban, ha évente 1x kitermelik (eladásra, vagy kijuttatásra kerül – utóbbi esetben értelemszerűen tápanyagutánpótlásként kell rögzítésre kerülnie).

• Mire szolgál a termőhely adatok örökítése?

  Lehetőség van az előző évben felvett és véglegesített termőhelyek örökítésére a tárgyévi naplóba.
  Azon területeket, amelyek nem változnak évről évre, azaz nem változik a területük és az elhelyezkedésük, át lehet másolni a következő évi naplóba.
  Fontos, hogy az így létrehozott termőhelyek adata nem változtatható/módosítható. Kizárólag a termőhelyek „másolása” történik meg ebben az esetben. Egy következő naplóba csak akkor lehet belépni és azt szerkeszteni, ha az előzőleg a szerkesztés alatt levő naplóban a zöld „Rögzített adatok beadása” gombra kattintunk és az adatokat beadjuk. 

• Hogyan lehetséges az e-GN rendszer lezárása, beküldése?

  Az elektronikus gazdálkodási naplót a „rögzített adatok beadása” gombbal lehet beadni, véglegesen lezárni a Nébih fogja január 31. után.

• Hogyan kell elindítani a 2024-es naplót, ha még nem tudom a következő évi főnövényt?

  Kultúra megadása nélkül nem lehet műveleteket rögzíteni ezért fel kell venni azt a kultúrát, amely vélelmezhetően az adott táblába fog kerülni, majd ehhez kell felvinni a műveleteket. Abban az esetben, ha mégsem a vélelmezett kultúra kerül a területre, a hasznosítást le kell zárni, majd fel kell venni a tényleges hasznosítást.

• • EK szinkronizálás után, több esetben is kisebb lett a terület, mint amire előtte a rovarölőszeres kezelést felvittem, mit kell tennem?

  A már felvitt rovarölőszeres kezelés területméretét nem kell megváltoztatni, a további műveleteket azonban már az EK-ban meghatározott területre kell rögzíteni.

• Hogyan tudom rögzíteni azokat a termésnövelőket/műtrágyákat melyek nem találhatók meg a rendszerbe?

  A termésnövelők/műtrágyák megnevezésénél az egyéb kategóriát választva, majd a termésnövelők/műtrágyák megnevezés (szöveges) fülön kell az adott termésnövelők/műtrágyát megnevezni. 

• Hogyan tudom rögzíteni azokat a növényvédőszereket amelyeket nem találok meg a rendszerbe?

  A növényvédőszer megnevezésénél az egyéb kategóriát választva a növényvédőszer (szöveges) fül aktívvá válik, így oda lehet a felhasznált növényvédőszert felvezetni. Egyszerre több növényvédő szer felhasználása esetén azonban a készítményeket egyenként kell rögzíteni.

• Hogyan lehet adatot törölni hiba esetén?

  A programba való belépést követően a kuka ikont kiválasztva törölhetőek a tévesen felvitt adatok. Felhívjuk a figyelmet, hogy véglegesített állapotú adatsor törlése esetén a hozzá kapcsolódó adatsorok is törlésre kerülnek, pl: termőhely törlése esetén a termőhelyhez rögzített adatokat a hasznosítás és a művelet adatsor/ok is törlésre kerülnek! Törlés esetén indoklást is kell írni, miért történik a törlés pl: téves rögzítés.

• A Műveletek résznél, a növényvédelmi megfigyelés jobb oldalon lévő „+”-jel mire szolgál?

  A + jel alatt szereplő műveletet (agrotechnikai és növényvédelmi) lehet hozzákapcsolni a megfigyeléshez. Ez csupán egy könnyítési lehetőség. De a rendszer nem fogja akadályozni, ha nem így rögzítik a permetezést, hanem külön műveletként viszik fel a rendszerbe.

• Honnan lehet azt tudni, hogy a Nébih a beadott anyagban szereplő adatokat megfelelőnek tartotta, és hiánytalanul elfogadta?

  Az eGN rendszer jelöli a kötelezően kitöltendő adatokat, azonban azok helyességét és hiánytalanságát nem ellenőrzi. Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy beadás előtt exportálják ki az adatokat Excel táblázatba (akár nyomtassák is ki) és nézzék át figyelmesen, hogy mindent helyesen került-e rögzítésre, a támogatási programokkal összhangban.

• Hogyan vezesse fel a gazdálkodó a keletkezett szervestrágyáját, ha nincs trágyatárolója, mivel mélyalmos tartásnál nem kötelező, viszont a felület kéri az erre vonatkozó adatokat, melyet nem tud kitölteni, enélkül pedig a rendszer nem engedi tovább lépni.

  Mivel az eGN hierarchikus tervezésű, tároló nélkül nem lehet szerves trágya eseményt rögzíteni. Viszont van megoldás a tároló nélküli rögzítésre: kezdjen el létrehozni a tenyészethez trágyatárolót, adja meg tetszőlegesen a kötelező mezőket, majd a tárolás módjánál (hígtrágya esetén a tároló fedettségénél is) válassza ki „a tenyészethez nem tartozik tároló” listaelemet. A tároló kapacitása kötelező mező, ahova (egyelőre) nullát nem lehet beírni, így oda írjon be 1-et. 

• Zárt kertjeim egy része vegyes hasznosítású. Van rajta csemegeszőlő, gyümölcsfa és vetemény. Ilyenkor hogyan töltöm ki az elektronikus permetezési naplót?

  A naplót kultúránként kell tölteni, hiszen pl. a növényvédőszert is kultúránként kell kijuttatni, az engedélyokiratban a kultúránál szereplő az ÉVI-t kell betartani, stb. A piacra vitt termék esetében az ellenőrzésnél a hatóság is terményenként ellenőrzi a permetezési naplót. Ez azt jelenti, hogy a területet úgymond meg kell osztani, és többször rögzíteni, aszerint, hogy veteményes (szántó), gyümölcsös, vagy szőlő van a területen.

• Keverékeket, zöldugarokat hogy kell rögzíteni az eGN felületén?

  A hasznosítási kódnál meg kell adni a zöldugar kultúrát, majd hozzárendelni a növényfajt. A plusz gomb megnyomásával lehet létrehozni új sort, melynél szintén meg kell adni a hasznosítási kódot, majd mellette a növényfajt. Annyi sort kell létrehozni zöldugar hasznosítással, ahány növényfaj alkotja a hasznosítást.